A róka
A róka minden hajnalban meglátogatja készleteit. S itt föltárul előttem a természet egy csodálatos titka.
A róka nem áll meg minden egyes cserjénél. Akadnak közöttük, amelyeket kikerül, pedig alaposan meg vannak rakva csigával.
Vannak, amelyeket látható figyelemmel körüljár. És vannak, amelyekhez odamegy, de nem fosztja ki őket. Lecsippent róluk két-három csigát, és másik vendéglőt keres.
Játszik, amikor nem csillapítja le egyszerre éhségét, hogy tartósabb örömöt okozzon neki a hajnali séta? Aligha. Játéka pontosan egybevág egy nélkülözhetetlen taktikával. Ha a róka jóllakna az első cserjénél: két vagy három étkezéssel teljesen lekopasztaná. Ilyenformán bokorról bokorra megsemmisítené a tenyészetet. Ő azonban óvakodik tőle, hogy lehetetlenné tegye a szaporodást. Nemcsak hogy egy-két étkezéskor vagy száz barna ágacskáról csipeget, hanem ráadásul soha nem szed le két szomszédos csigát ugyanarról az ágról. Mintha pontosan tudatában volna a kockázatnak. Ha óvatosság nélkül lakmározna, nem lenne több csiga. És ha nem lenne csiga, nem lenne sivatagi róka sem.
►SAINT-EXUPÉRY: Az ember földje ( forrás: mek)