Villon: Ballada tűnt idők asszonyairól
Mondjátok, hol van, hova lett
Flóra, a szép nõ, Róma fénye?
Archipiada hol lehet
S Thais, vele egy anya vére?
Hol a tapsra, szóra, zenére
Tó fölött ébredő Echó
Emberfölötti tünde lénye?
No de hol a tavalyi hó?
Hol a bölcs Heloise, kinek
Olyan drága volt az erénye,
Hogy Abélard-t, a szerzetest,
A bosszú végül kiherélte?
Hol a királynő, kinek kénye
Zsákba dobatta a mohó
Buridánt a Szajna vizébe?
No de hol a tavalyi hó?
Haremburgis? és a remek
Blanche királynõ, dalok sziréne,
Nagylábú Berta s a szívek
Allisa és Beatricéje,
S Johanna, kit, Rouenben, élve
Tűzbe vitt az angol bakó:
Hová jutott, Szent Szűz, mi végre;
No de hol a tavalyi hó?!
Ajánlás
Herceg, ha egy hete, egy éve,
Ne keresd, hol a szép s a jó,
Hogy a refrén vissza ne kérdje:
No de hol a tavalyi hó?!